Faültetéssel tisztelegtek az Egri Borbarát Hölgyek szombaton a Ráckapu téren.
Az egri Vincellériskola néhai szőlész-borász tanáraira, oktatóira emlékeztek szombaton reggel a Ráckapu téren, akik a filoxéra pusztítása – 1898 óta – képezték a szőlőművelőket, borkészítőket, hogy újraélesszék és felvirágoztassák a borvidék szőlőkultúráját.
Az ünnepségen beszédet mondott Habis László polgármester, Vasné Ignácz Katalin az Egri Borbarát Hölgyek Egyesületének elnöke, dr. Vas Miklós nyugalmazott tanszékvezető, főiskolai docens. Megtudtuk: az Egri Borbarát Hölgyek Egyesületének fő küldetései közé tartozik Eger és környéke szőlőtermesztéshez és borászathoz kapcsolódó kulturális hagyományainak ápolása. A Ráckapu téri Vincellér parkban 2008. óta ültetünk emlékfát azon neves, a szőlészet és borászat terén maradandót alkotó elődeinknek, – egri szőlőtermelőknek, szőlőnemesítőknek, borászoknak.
Gál Tibor borász, Bereznai László és dr. Csizmazia Darab József szőlőnemesítők után a következő fa ültetésével Grőber Jenő emléke előtt tisztelegtek. Az eseményre a XXII. Eger Ünnepe – Civil Napok keretében került sor.
Eger és környéke évszázadokon át híres volt szőlőkultúrájáról, borairól
Megtudtuk, az 1886-os filoxéra járvány súlyosan érintette a várost: kipusztította a szőlőültetvények 93 százalékát, így a szőlőművelők koldussá lettek, hiszen a lakosság legfőbb jövedelemforrása semmisült meg. Új ültetvényeket kellett létrehozni, melyek ellenálltak a filoxéra károsításának, s a szükséges változások új igényeket támasztottak a szakember-szükséglet tekintetében.
A Vincellériskolát 1898. április 17-én ünnepélyes keretek között nyitották meg a megfelelő kiegészítő létesítményekkel együtt, Eger határában. Ez a tény olyan fontossággal bírt, hogy az iskola mellett nyitott utcát Vincellériskola utcának nevezték el. Az intézmény legfontosabb feladata volt a korszerű szőlőtelepítési és művelési eljárások elterjesztése, alanyvesszők, oltványok előállítása, követendő példa bemutatása a termelőknek. A megtermelt szőlőből a kor legmagasabb színvonalú eszközeivel, borkezelési eljárásaival az intézet pincéjében kiváló borokat készítettek. A lelkes tanári és oktatói gárda majd öt emberöltőn át képezte a szőlész-borászokat, vagyis a vincelléreket.
A Hungarikummá vált Egri Bikavér létrehozásához az iskolában végzett szakemberek is hozzájárultak. Közülük többen is megkapták a borvidék „az év szőlésze és bortermelője” kitüntető címet. A szakemberek egy és negyed évszázadon át végzett munkájának is köszönhetően újra felvirágzott Eger és a borvidék szőlő- és borkultúrája.
A 2002-ben alakult Egri Borbarát Hölgyek Egyesülete elsősorban az egri borvidék és borainak népszerűsítését, a magyar és helyi szőlőtermesztés és borászati hagyományok felelevenítését, ápolását és terjesztését tűzte ki célul, megőrizvén a vidék borainak gasztronómiához kötődő tradícióit.